1. valakit, valamit tartva — a beszélőtől távolodva — megy vele. kezében táskát visz; ▸ viszi a lába | <embert, állatot> vhova vezet, kísér. iskolába viszi a gyermeket. | magával együtt vhova menni késztet valakit. ▸ asszonyt visz a házhoz

2. vele együtt haladó mozgásra kényszerít. a víz lefelé viszi a csónakot. | eltávolít. vidd a csudába!; ▸ vigye a kánya az ördög a patvar | ált. távolodó irányban mozgat, vhova szállít. viszik a szénát.

3. ját <kártyában vmely kijátszott lapot> a nagyobb értékű kártya (kihívójának juttat,) üt. a felső viszi az alsót.

4. vhova juttat, küld, valaminek rendel valakit. katonának, nyaralni visznek valakit. | ▸ valakire visz valakit nyomozót vitt rájuk.

5. anyagi v. erkölcsi hozzájárulásként juttat valamit vhova, valakinek. keveset visz az új házasságba. | <hírt, értesítést> juttat vhova, valakihez.

6. valamilyen állapotba juttat valakit, valamit. diadalra visz vmely ügyet; túlzásba visz valamit; sírba visz valakit. | (t. n.) <kif-ekben:> valamilyen (káros) következménnyel jár. ▸ nem visz jóra | biz <beszélgetést> vmely tárgyra terel. másra vitte a szót. | (t. n.) ▸ valamire valamennyire vmeddig viszi még sokra viheti.

7. valamire késztet, ösztönöz, rábír. jóra, rosszra visz valakit.

8. <ügyet> vmely személy, közösség, hatóság elé terjeszt.

9. <kif-ekben.> ▸ színpadra, színre, filmre visz

10. tn <út, nyílás> vmerre vezet, nyílik, vhol halad. az ajtó a kertbe visz; a ház előtt visz az út.

11. biz <munkát> lendületesen előbbre mozdít. viszi az egész csoport munkáját. | biz valamit példájával lendületre serkent. viszi a darabot, a zenekart. | ▸ viszi a hangot, a szót | ▸ vmerre viszi a hangot, a dallamot feljebb viszi a hangot.

12. rég <foglalkozást> folytat. apja mesterségét viszi. | <munkát, ügykört> intéz. lánya viszi a háztartást. | ▸ valamilyen szerepet visz | <kif-ekben.> ▸ valamilyen házat, háztartást, konyhát rég: udvart visz

13. (t. n.) ▸ nem sokáig viszi már nem viszi tovább

[ fgr tőből]

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. htl névm

II. von névm

III. fn

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.